Halak, herkentyűk

A tengeri halakban rengeteg értékes vitamin és tápanyag van, de nehéz helyzetben vagyunk, hiszen itthon nehéz jó minőségű friss áruhoz jutni. Mikre érdemes figyelni?

Azt mindenki tudja, hogy a legjobb minőségű hal az alaszkai vadlazac, de annak kilója még náluk is az arany árával vetekszik. A természetes közegükben rovarokkal, folyami állatokkal, halakkal táplálkozó lazacfélék, halfélék, vagy az algákkal, növényekkel táplálkozó kisebb tengeri halak rengeteg omega-3-at tartalmaznak. A hidegebb vízben élő halak omega-3 szintje magasabb, mert ezek a halak a hideg hatására zsírosabbak, így többet tudnak felhalmozni. A lazacnál az is fontos mely területen él, ugyanis minél többet kell visszaúsznia a folyón, annál több energiára van szüksége, így még több zsírt halmoz fel. Emiatt is a legdrágább lazacféle az alaszkai lazac, ami a Yukon-folyón úszik felfelé, ami a leghosszabb és leghidegebb folyó. Szóval amikor itthon megveszed az 5000 Ft/kg-os "alaszkai vadlazacot", az biztos, hogy nem onnan van, többnyire Kínából importálják.


TENYÉSZTETT HALAK

A tenyésztett halak nem a természetes eledelüket fogyasztják, hanem tápszereket, halliszteket, szóját, stb., ami miatt semmi omega-3 tartalmuk nincs, így az omega-6 lesz túlsúlyban. Nem beszélve arról, hogy állandó stresszben élnek, és ez még inkább megbetegíti őket. Ezeket még a kutyáimnak sem adom, de meg sem ennék.
Az itthoni tenyésztett halak közül a busa az, aminek a legmagasabb az omega-3 tartalma, mert az a mesterséges tavakban sem eszi meg a gabonaféléket, csak az algákat, vízi növényeket. A hortobágyi busa így egy egészséges opció lehetne, de alapvetően az a baj (a borzalmasan sok szálkán kívül), hogy a sütési eljárásokkal a rendkívül hőérzékeny omega-3 szerkezete sérül, és még károssá is válik. (A vörös húsban lévő omega-3 sütés hatására nem sérül olyan mértékben.) 

 
HALÁSZOTT HALAK

Az egyik ismert kék színű áruházban levő kimérős, friss halak nagy része tenyésztett hal. A budapesti piacokon levő árusok nagy valószínű ugyanazoktól a beszerzőktől szerzik be az árut, ráadásul ő bármit mondhat, nem ellenőrzik úgy, mint az áruházakat. 
Legutóbb ebben az áruházban alaposabban megnéztem a pultos halakat, és kifaggattam az eladót is. Nagy része tenyésztett, de akadnak halászott termékek is. Van egy nagy táblázatuk is, ahol beazonosíthatóak a termékek, hogy honnan származnak. Minden termék kis tábláján szerepelnek a jelek. 
Ennek örömére, vettem friss makrélát, ami kb 5000 Ft/kg volt. Amit egyébként venni szoktunk, az a Hering-Trade fagyasztott makréla, 2500 Ft/2 kg.

Megbízható tesztelő csapatommal összehasonlítottuk a kétféle makrélát:
Jonesy: 13 hónapos cica. Kizárólag az én legeltetett marhahúsomat eszi, valamint legeltetett lóhúst, lómájat, lószívet. Egyes legeltetett marhamájak, marhaszívek is megütik a mércét. Amit őkelme megeszik, azt én is meg merem enni! (kivéve a legyeket, lepkéket... :) )
Penny: 5 éves kutya. Halakban válogatós, a folyami halakat nem eszi, a tengeri halakat szereti.
Stella és Merlin 3 éves kutyák: mindegy mi, adjad idefele...

A fagyasztott makréla:
Minden négylábú imádja, mint a cukorka, úgy eszik! Én is egész jól elvagyok vele, változó a minősége, kevésbé keserű, mint sok fagyasztott hal. Van, amikor semmi bajom tőle, van, amikor kicsit meghajt. De akár a hullámzó minőségnek is köszönhető, hiszen maguk a halak nem lehetnek egyformák, az sem mindegy, mennyi ideje van fagyasztva.

Friss, jegen tárolt makréla:
Sajnos csalódás volt. Az állaga szebb volt, tényleg nem volt fagyasztva, csak jegen tárolva. Viszont keserű volt az íze...
A cica megszagolta, és megrázta a fejét, lelépett. Penny megszagolta, lelépett. A 2 nem válogatós szájba vette, kiköpte, majd újra próba, és így végül is lenyomták.
Tamás sült formájában ette és egyikre sem panaszkodott. Ő nem válogatós típus.

A fagyasztott árukat halászat után azonnal fagyasztják, míg a friss áru hosszabb ideig hűtött formában utazik elég sok időn keresztül.
Utána olvastam, hogy szállítás közben mi is történik a friss halakkal. Kiderült, hogy elég rendes vegyi kezelést kapnak, így nem csoda, ha keserű az ízük.

Különböző baktericideket használnak a baktériumok felhalmozódásának elkerülésére. A leggyakoribbak: nitrofurazon furacine, acriflavin, oxitetraciklin, neomicin-szulfát.
A Kloramin-T-nek (tógazdasági haltenyésztésben használt fürdetőszer paraziták és baktériumok ellen):
- pisztrángféléknél kimutatták májkárosító hatását,
- A Kloramin-T jelentősen befolyásolja a fehérje oxidáció szintjét, aminotranszferáz és laktát dehidrogenáz működését, valamint a laktát és piruvát szinteket. 


BALTI-TENGER TERMÉKEI

Az I. világháborútól kezdve a 70-es évekig folyamatosan dobálták az Atlanti-óceánba a vegyi fegyvereket és lőszereket, kb 1 millió tonnát, amiből elég sok került a Balti-tengerbe is, aminek következtében a mélytengeri élet teljesen kihalt, de az élő zónákban is rengeteg súlyosan mérgezett, daganatos hal található.
A háborús szemetek sajnos szinte minden parton megtalálhatóak, itt egy térkép >>

Ezen kívül a Balti-tengert körülvevő országok évtizede zúdítják a tengerbe a gyárban keletkező hulladékokat, szennyvizeket, kiemelve a papírgyári vegyszereket, ahol klórgázzal fehérítették a papírt. A 10 tonnányi higanyról nem is beszélve.
A toxinok okozta oxigénhiány miatt sajnos a tenger öngyógyulása nagyon lassú, sok cianobaktérium növekszik, valamint az elzártság miatt csak kis mértékben tud cserélődni a víz.

"Algaszőnyegek megjelenése a part mentén gyakran nem egyéb az ökológiai katasztrófa látható jelénél, amely azután később a tengerfenéken megy végbe. A Balti-tenger vize napjainkban nyolcszor olyan nagy mennyiségű foszfort és négyszer annyi nitrogént tartalmaz, mint még száz évvel ezelőtt. A WWF adatai szerint a Balti-tengeren kívül "holt övezetek" találhatók még a japán partoknál, a Mexikói-öbölben, a Fekete-tengeren és az Adrián is. A túlzott méretű lehalászás és a klímaváltozás mellett az oxigénhiány jelenti a XXI. században a világtengereket fenyegető legnagyobb veszélyt"

Az alacsony hőmérséklet és a jégborítás miatt itt a mérgek sokkal lassabban bomlanak le.

Ennek ellenére találhatunk "normális" termékeket is ezekről a területekről, például a Gamma-A féle Riga Gold üveges tőkehalmáj is Riga környékéről való. Nagyon finom, főleg máj van benne, olaj alig, és látszik, hogy nem a szemetet dobálják bele, szerintem az itthoni kínálat közül ez a legjobb opció, főleg, hogy üveges.

 
KÍNAI SZÁRMAZÁSÚ HALAK

A jogszabályok szerint a mérgező balti halakat az EU területén nem szabad értékesíteni, de EU-n kivül bárki vásárolhat, és ugyanúgy visszajuthat az EU-s térségbe. Emiatt a kínai származású halakat alapból kizárom, ők elég sok mindent megengednek maguknak.
A jogszabályok eléggé felhígultak és mindenhol hagynak kiskapukat. Csak egy eset: ha Kínából hozol pl. nyaksálat, és a csomagolóanyagot itthon gyártatom hozzá, azaz 50%-ban itthon készült, akkor már ráírhatom, hogy Magyar termék, és nem kell rá a kínai jelölés.


KONZERV TERMÉKEK

Sajnos a konzervált halaknak az a hátránya, hogy a konzerv belsejében Biszfenol-A bevonat van, ami nem egészséges. Ez főleg sós, paradicsomos levekben oldódik jobban. Az üvegbe csomagolt halfélék mindenképpen jobb opció, csak sajnos ilyet nagyon nehéz találni..


FAGYASZTOTT TERMÉKEK

Ezeknél elég sok allergizáló tartósítószert használnak, érdemes a mentes termékeket keresni, de az sem garancia arra, hogy nem okoz gondot a hal, hiszen szállítás közben a frissen kifogott halakat rengeteg vegyszerrel kezelik, hogy ne szaporodjanak el a baktériumok.


AKKOR MIT LEHET ENNI?

Mérd fel, hogy mi az, ami neked problémát okoz. Ha nincs semmi bajod, akkor fogyaszd kedved szerint, de azért néhány dolgot érdemes figyelembe venni:

- Keresd a vadvízi halakat: vonóhálóval halászott, vagy tengeri halászat terméke, vagy erszényes kerítőhálóval halászott
- FAO 27-es körzetből a Balti-tengeri halakkal fenntartással legyél, keresd inkább az Atlanti-óceán északi, vagy északkeleti részéről származó termékeket (Írország, Skócia, Norvégia). A többi FAO körzetet nem vizsgáltam meg. A Fekete-tengert és az Adriát fenntartással kezelném még. Érdemes a termék weboldalára is elmenni, és megnézni, vannak-e minőségi tanúsítványok a termékről.
- Ha túl olcsó az ára, nem érdemes megvenni, az biztos, hogy a legalja minőség. Inkább kevesebbet, de minőségit érdemes enni.
- Szerencsésebb kisebb testű halakat enni, mint pl. szardella, makréla, hering, stb, mert a kisebb méret és a rövid életük miatt kevesebb higanyt és toxint szívnak magukba, mint a nagy halak, tonhal, tőkehal.
- Nem kell túlzásba esni, hetente 1-2-szer egy kis adag hal elegendő, ha jó minőségű marhahúst eszel. Ha ezek különböző márkák, más-más területről, akkor legalább más-más toxinokat eszel.

..................................
FORRÁSOK:
https://www.vitalchoice.com/article/why-fat-omega-3-levels-vary-in-wild-salmon?
https://www.healthy-holistic-living.com/farmed-salmon-one-toxic-foods-world/
http://www.omega-3.se/en/introduction/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23572621/
http://underwatermunitions.org/
https://savethebaltic.wpcomstaging.com/2014/09/19/dioxinfisken-i-ostersjon/
https://www.spiegel.de/international/tons-of-mercury-found-in-the-baltic-sea-europe-s-underwater-chemical-dump-a-434329.html
https://savethebaltic.wpcomstaging.com/2014/09/29/exports-of-baltic-poisonous-fish-continues/
http://halt.mkk.szie.hu/UserFiles/File/tananyagok/togazda_2017/hegyi_arpad_3_ora.pdf